Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Proserved Cathedra Kiado (Sepsiszentgyorgy)

1999. május 19.

Mészely József Nem untam meg pásztorod lenni.../Proserved Cathedra, Sepsiszentgyörgy/ című összeállításában a hetven éve elhunyt Benedek Elekre emlékezett. /"Nem untam meg pásztorod lenni..." = Háromszéki Figyelő (Sepsiszentgyörgy), máj. 19-25./

1999. december 11.

Megjelent a Proserved Cathedra Kiadó /Sepsiszentgyörgy/ gondozásában az 1998-ban útjára indított MONDÁINK sorozat 2. füzete, amely Szent István király és Szent László király korát eleveníti meg a legendák, mondák, verses históriák, krónika-átdolgozások, népi imádságok és történelmi írások tükrében. A Nemes Ildikó és Nemes Emil tanítóházaspár válogatta az anyagot. A kiadvány a legfiatalabb korosztály számára készült, de használhatja a felnőtt olvasó is. /Bencze Mihály: Történelmi mondáink - füzetekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2000. november 21.

Megjelent Mészely József Jó játék a nyelvi játék /Proserved Cathedra, Sepsiszentgyörgy/ című munkája, mely a kisiskolások anyanyelvi vetélkedőinek versenylapjait fogja csokorba. A könyv gyakorlófüzetként is nagyszerűen értékesíthető, hiszen a feladványok megoldásait a gyerekek beírhatják a kiadványba, az erre kihagyott sorokba. /Megjelent.... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2001. január 24.

Mészely József Vakációs füzetek /Proserved Cathedra Kft., Sepsiszentgyörgy/ című munkája segíti az anyanyelvi képzést, a magyar nemzettudat formálását, az anyanyelvápolást. A megjelent 25 füzet értékes sorozat. /Barabás Zsuzsanna tanítónő, Ady Endre Általános Iskola, Csíkszered: Közösségünkért tevékenykednek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

2006. október 27.

Dr. Nagy Endre Székelykeresztúrtól Edelényig című első kiadásban 2004-ben megjelent könyve igen meggyőző tanúságtétel volt a kötődésről, ragaszkodásról. Könyvében említést tesz arról a folklórgyűjtő munkáról, amelyet – Konsza Samu Háromszéki magyar népköltészet című könyve hatására, példájától felbuzdulva – a székelykeresztúri gimnázium irodalomtanára, Farkas Jenő kezdeményezett 1957 őszén. A dr. Faragó József professzor útmutatásával a Fehér-Nyikó falvaiba kirajzott több mint százötven diák 200 népmesét, 11 mondát, 8 balladát, 70 népdalt, 3 halottas búcsúztatót, 1597 népszokást és babonát, 32 sírfeliratot és 1500 húsvéti öntözőverset jegyzett le. A tekintélyes anyag kéziratban maradt. 1990-ben Magyarországra áttelepült dr. Nagy Endre – a valamikori gyűjtők egyike – elhatározta, ki kell adni ezt a gyűjtést. Megjelent a Vadrózsa ága /(Székelykeresztúri diákok népköltészeti gyűjtéséből) Edelény, Sepsiszentgyörgy /a magyarországi edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, valamint a sepsiszentgyörgyi Proserved Cathedra Könyvkiadó kiadásában/. A kötet hátsó borítóján a gyűjtést kezdeményező és irányító Farkas Jenő (1908–2000) életrajza olvasható. A könyv válogatás a diákok által gyűjtött anyagból: 74 népmesét, háromezernél több szólást, illetve közmondást, 1220 húsvéti locsolóverset, 110 rigmust, táncszót, csujjogatót, 14 balladát tartalmaz. /Máriás József: Vadrózsa ága. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

2009. április 7.

Városon lakó fiatalok kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik a szűkebb környék helyneveit sem. Nem állnak sokkal jobban falusi gyermekeink sem. Több, sokkal több helynevet ismernek, de édeskevés ahhoz, amit tudnia kell egy mai fiatalnak szülőfalujáról, szülőföldjéről. Sepsiszentgyörgy helyneveit Kisgyörgy Zoltán gyűjtötte össze Györbíró Pállal és dr. Imreh Barnával közösen Szabó T. Attila leírt szabályai szerint, a történeti helynevek egy részét pedig Bogáts Dénes adta ki még 1929-ben. Tucatnyi háromszéki falu helynévanyagát jegyezték már fel. 2008 végén 220 oldalas, nagy formátumú nyelvtudományi tanulmány jelent meg, Péter Sándor munkája: Térszínformanevek és vízrajzi köznevek a felső-háromszéki helynevekben /Proserved Cathedra Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ címmel. Péter Sándor nyelvszakos sepsiszentgyörgyi tanár doktori disszertációja tizenkét felső-háromszéki település történeti és jelenkori helynévanyagát összesíti a névtudomány mai elvárásainak szabályai szerint. /Kisgyörgy Zoltán: Beszél-e a föld? Beszél-e a táj? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998